U15-ös lányaink, február 15-én, szombaton, az UTE otthonába utaztak a soron következő mérkőzésükre. Nagy kérdőjelekkel érkeztünk, legalábbis a létszámunkat és az egészségi állapotunkat illetően, mivel az utolsó pillanatban állt össze az utazó csapatunk.

Az első mérkőzést az UTE csapata ellen játszottuk. Új rendszerrel dolgoztunk a pályán, a lányok szépen megtanulták a pozícióikat és alaposan felkészültek az állásrendekből, amit egészen jól tartottunk is, de valahogy a figyelmet is elterelte az addig gördülékeny összjátékunkról. Hiába a kitartó küzdelem, sajnos, egy ütemmel mindig lekéstük az ellenfelünk támadásait.

A nyitásaink és a nyitásfogadásunk elkeserítő mélységeket értek el, ezért nem tudtunk megfelelő ellenállást jelenteni az UTE csapata ellen. Az esélytelenek nyugalmával, azért néha villantottunk szép megoldásokat, de összességében látszott a két csapat közt a különbség, megérdemelten nyert az ellenfelünk 3:0 arányban.

A második meccset is mi játszottuk a Csepeli RC csapata ellen, úgyhogy nem volt sok időnk keseregni. A kezdésnél látszott, hogy hiába a kis létszám és az előző meccs negatív tapasztalatai, itt szeretnénk megmutatni miért is jutottunk fel.

NAz első játszmát sikerült bezsebelni, megnyugtató játékkal és különbséggel. Jobban ment a nyitás és a fogadás is, ami támadásaink számát is kellő mértékben befolyásolta és ezáltal eredményesebben is játszottunk. Aztán a második játszmában kezdett valami megmagyarázhatatlan kalimpálás elkezdődni, ahol alapvető érintéseket elrontva mintha egymást löktük volna a szakadékba. Egy keserves játszmavesztés (27:25) tovább rontott a helyzeten és megint minden szétcsúszott.

A 1:1-es szettállásnál nem láttuk azt a bizonyos fényt és ez érződött a játékunkon is. Amikor volt egy szép és eredményes támadásunk akkor azonnal tronfoltuk egy erőtlen hibás nyitással, ami akkora lelki hullámvasút, hogy ember legyen a talpán, aki bírja. A harmadik játszmát szépen át is adtuk az ellenfelünknek. Nem lehetett tudni mi az ellenszer erre a mélységre, de a csajok nem engedték el. Aztán egy csere után jött négy nyitás és elkezdődött egy kis mentális építkezés, feljavult a kommunikációnk és kezdtek működni az elemek. Egyre határozottabban léptünk fel a védekezésnél és a támadásainknál, ezért visszatértünk a meccsért vívott küzdelembe is. Pont időben jött a hajrá és sikerült kiegyenlíteni. A végső játszmában harcosként mentek fel a pályára a lányaink, nem volt kérdés, akarták ezt a győzelmet és meg is szerezték.

Feljutásunk óta a legrosszabb teljesítményünk volt a pályán, de az ilyen mentális harcokat megnyerni önmagunkkal szemben vagy felülkerekedni az akadályokon nem kis eredmény. Persze az első osztályból kieső UTE-tól azért nem meglepetés kikapni, és voltak ellenük is szép pillanataink, azért a hasonló súlycsoportú csapatok ellen, mint a CSRC, ilyen ki-ki meccsen, a végén kimászni a gödörből és összpontosítani a végsőkig igen is pozitív visszajelzés a részünkre. Az új rendszerben mindenki tudta a helyét, nem fújtak ránk egy állásrendit sem, ezért is pirospont a lányainknak.

Eredmények:

UTE U15 Lia - Palota RSC 3 : 0 ( 25:13, 25:10, 25:13 )

Palota RSC - Csepeli RC 3 : 2 ( 16:25, 27:25, 25:16, 17:25, 15:9 )

Csak a Palota! ❤️

Vissza