U17 Salgótarjáni torna
2024. 04. 15. hétfő
Az árnyék átlépése, avagy összefoglaló a Palota RSC U17 csapatának április 14-i fellépéséről.
Megállapíthatjuk, hogy idén gyakorlatilag hazajárunk Salgótarjánba. Amolyan zsákbamacska érzés, mert csak a program végén derül ki mindig, hogy a Vidámparkba vettünk jegyet aznap, vagy a Temetőbe. Most is…
Az első pár labdamenet után már látszott, hogy megint sikerült felülnünk a kedvenc kalandparki eszközünkre, a hullámvasútra. Szokásunkhoz híven lelkesen sikítoztunk a hullámhegyek és völgyek között. Talán a korábbi kevésbé sikeres (leginkább semennyire) mérkőzések ott élhettek a lányok tudatalattijában, emiatt megint idegesen, sok hibával játszottunk. A falfehér arccal ellentmondást nem tűrően elveszített első játszma után szerencsére sikerült a sorokat rendezni, a második szettben látszott, ha sikerül stabilizálni a nyitásainkat, akkor nem lesz gond a többi játékelemmel sem. A magabiztosan megnyert második és negyedik szettek ezt igazolták. Hogy mi történt a kettő között? A harmadik játékrész, melyben sikerült megint megveretni magunkat. Olyan érzésem volt, mintha a hullámvasút menetek között felszabaduló időben a lányok pulcsit kötnek. Egy fordított, egy sima… A döntő játszmában sokáig ellenfelünk vezetett, szorgalmasan gyűjtögettük a pontjaikat. Nem volt könnyű dolgunk, a hazai csapat trénere alkalmazta szokásos játéktördelős taktikáját, amivel nehéz boldogulni. Koncentrálni a szervára meg végképp nem könnyű. Volt olyan érzésem, hogy bár nem utaztunk sok játékossal, kollégám még az én cseréimet is kikérte. A játszma végén a lányok kétségbeesett arccal értetlenkedtek, amikor a túloldalon a felállásunkat boncolgatták szorgalmasan a bírópáros bevonásával. Megnyugtattam mindenkit, hogy nyugalom, a teljes előadásra fizettünk be, ami most zajlik, az is a cirkusz része. Apró mosoly az arcokon, majd… A sors igazságot szolgáltatott. 13:13 után Flóra 2 jó szervájával lezártuk a csatát és megérdemelten nyertünk. Leírhatatlan öröm, hihetetlen feszültség szabadult fel a lányokban. Nagyon nagy szükségünk volt erre a sikerre. Kösz, kösz, köszi…
A szokásos, említésre sem méltó pihenő után újra színpadra léptünk, második ellenfelünk a BVSC-Zugló Sárga csapata volt. Őket idén még nem sikerült legyőznünk, szoros meccseken ugyan, de vereséget szenvedtünk 2 korábbi alkalommal is. Kíváncsi voltam, hogy a fárasztó, kiélezett mérkőzést követően mire leszünk képesek. Aztán gyorsan kiderült, hogy egy szoros csatát megnyerve lelkileg sokkal erősebben lehet rövid időn belül újra pályára lépni, mint egy vereséget követően.
Még én is szájtátva konstatáltam, hogy a Lányok a szezon legjobb játékával rukkoltak elő! Végig koncentráltan, mezőnyben hatalmasat dolgozva, az edzői utasításokat betartva (nem is gondoltam volna, hogy valójában mégis értik, mit kérek…), szinte extázisban játszottak. Nagyszerűen szerváltunk végig, ezáltal uralni tudtuk a játékot. A feladók egymást felülmúlva irányították a játékot, volt olyan támadásunk blokk nélkül, hogy szinte feljött a parketta a labda pattanás után. A Lányok megmutattatták végre, hogy mire képesek. Leginkább maguknak, mert én ezt már korábban is tudtam. Igazi Csapatmunka volt, amiből mindenki egyformán kivette a részét. Szinte hiba nélkül játszottuk le a teljes mérkőzést, mindössze a harmadik játszma legvégén csúszott szét kicsit a koncentráció. Ellenfelünk 3 mérkőzéslabdát hárított. Időkérés. Edző által felvázolt taktika: 1 nyitásfogadás, 1 feladás, 1 támadás és kösz, kösz, köszi… Azt kell mondjam, zseniális taktikát dolgoztam ki, mert azonnal bejött. Hiszen minden taktika annyit ér, amennyit a játékosok megvalósítanak belőle.
Köszönöm a Lányoknak ezt a hihetetlen győzelmet. Mert nem akárkit vertünk meg ezen a csodás vasárnapon. Ma végre legyőztük legnagyobb ellenfelünket. Saját magunkat. Átléptük végre a saját árnyékunkat. Mit átléptük? Átugrottuk.
Eredmények:
A csapat tagjai: Hámori Zara (csk), Garay Florina, Endrődi Noémi, Bötkös Flóra, Jenei Kata, Janka Dorina, Kaszás Eszter, Tóth Lídia, Huszár Bianka, Laposa Lilla
Csak a Palota! ❤️