Beszámoló az U17-es OSB tornáról

2019. október 24. Csütörtök

Erdődi István edző beszámolója a Szalayné Sebők Éva U17 női OSB II. osztály 1. tornáról.
Hogy is fogalmazhatnék röviden: Útjára indult a serdülő filharmonikusok országos turnéja a szabadnapos tűzoltó karmester vezetésével, ugyanitt koporsószeg nagytételben olcsón eladó!

És akkor kicsit hosszabban:

Az első OSB tornára való felkészülésképpen csütörtökön már játszottunk egy Budapest bajnoki serdülő meccset az Emericus csapatával, akiktől kötött pulcsin-szerű (2 sima között 1 fordított) vereséget szenvedtünk 3:0 arányban. Ennek a mérkőzésnek a tapasztalataival érkeztünk a mérkőzés helyszínére, a III. kerületi Alternatív Közgazdasági Gimnázium tornatermébe. Az gyorsan kiderült, hogy a terem a rendező csapat számára sem hazai pálya, lévén most játszottak itt először. Csapatépítő jelleggel az edzők közösen felállították Rubik Ernő bűvös hálóját, melynek magassága hagyott némi kívánnivalót maga után, leginkább 4-5 cm-t, amivel alacsonyabb lett, mint az előírt magasság… Az első meccsünket a rendező, a KISTEXT csapata ellen játszottuk. Az ellenfél lelkes volt, de legyőzésük szerencsére nem okozott gondot. Mindenki pályára lépett, többen most debütáltak a serdülő korosztályban, illetve a csapatban. Bár volt néhány kabaréba illő, bohóc- és zsonglőr mutatványokkal tarkított labdamenet, melyet követően a könnyektől átázott az edző vadonatúj vörös munkaruhája, a vége mégis magabiztos siker lett. A mérkőzést és az egész tornát színessé tette az eredményjelző hiánya, mely következtében az edző néha érdeklődött a jegyzőkönyvvezetőnél a mérkőzés állásáról, majd az éppen aktuális eredményt beleüvöltötte a térbe, mely tájékoztatást a szurkoló szülők szintén üvöltve megköszönték.

A következő mérkőzésünket a Pécs csapata ellen játszottuk. Már a melegítésnél látszott, hogy ez más kávéház lesz, mint az első meccs… Ellenfelünk jelentős magassági fölényben volt, az edző kíváncsian várta, hogyan próbálja majd ezt ellensúlyozni a csapat. Szomorúan látta, hogy az 1. és 2. szettben sehogyan. Udvarias ellenfélként szorgalmasan és teljesen eredménytelenül próbáltuk bontani az ellenfél magas blokkját, még szerencse, hogy a visszapattanó labdák nem okoztak maradandó sérülést senkiben. Az egyik legérdekesebb jelenet az volt, mikor a cca. 160 cm magas, centert játszó Gréti megkérdezte edzőjét, mit csináljon, hogy az ellenfél 3 fejjel magasabb centere ne felette üssön fél méterrel, csak az edző kedves, biztató mosolyát érzékelte, az orr alá dörmögött edzői szavakat, miszerint „Ülj valaki nyakába!” már nem hallotta.
Két szett kellett ahhoz, hogy a játékosok megértsék kissé az edzői iránymutatást és elhiggyék, hogy attól, hogy az ellenfél magasabb, nem biztos, hogy jobb… A 3. játszmában új mérkőzés kezdődött. A szerváink pontosabbá, veszélyesebbé váltak, ezáltal sikerült elbizonytalanítani a magát már nyert helyzetben érző pécsi lányokat. A kiélezett küzdelemben megnyert 3. szettet követően meglepetten tapasztaltuk, hogy az ellenfél győzelmet ünnepelt, lévén azt gondolták, hogy a mérkőzés csak három szettig tart, nem pedig három nyert szettig. Térfélcsere közben a pécsi játékosok kérdezték, hogy akkor lesz még egy szett? Mire a Palota jól felkészült és a lélekápolás minden apró fortélyát ismerő edzője közölte, hogy „Nem. Még kettő lesz.” És így lett igaza. A Lányok egyre magabiztosabban és - különösen a játszmák végjátékában - egyre kevesebb hibával játszottak, és nagyszerű teljesítménnyel megfordították a mérkőzést!

Az látszott, hogy bár a zenekarban felcsendülnek néha fals hangok, nem minden hangszer szól még úgy, ahogy annak szólnia kell (a szabadnapos tűzoltó karmester olykor még a cintányért is földhöz vágta), de összességében emlékezetes hangversenyen vehetett részt a szépszámú közönség. A csapat sikeréből mindenki alaposan kivette a részét. Külön kiemelném Janka Tami remek debütálását, aki még tavaly a mini korosztályban játszott, ezen a tornán pedig már center poszton bontogatta szárnyait, nem is akárhogyan. Egyértelműen harcban vagyunk a csoport megnyeréséért. Ehhez ugyan győzni kell majd Pécsen, de most megmutattuk, hogy nyerni már tudunk. Miért ne sikerülne ez újra?

Bravó Lányok! Hajrá Palota!

Palota RSC – KISTEXT I.    3:0    (25:11, 25:15, 25:19)
PTE-PEAC – Palota RSC    2:3    (25:17, 25:18, 23:25, 23:25, 11:15)


Csak a Palota!!